Hungarikum
A hungarikum különleges, egyedi, jellegzetes, csak Magyarországra jellemző dolog, amely lehet magyar termék (élelmiszerek, gyógyhatású készítmények), magyar mű (pl. zene, népmesék), de ide tartoznak a kulturális javak (pl. múzeumok, néprajzi értékek, kézművesség, tájegységek) az őshonos állatok és növények, sőt olykor még társadalmi vagy közéleti jelenségek is.
A könyvtártudományban hungarikumnak számít az a mű, amely valamilyen módon kapcsolódik Magyarországhoz, tehát magyarul írták, vagy Magyarországon adták ki, vagy magyar az író, vagy magyar vonatkozású a mű témája. Az összes hungarikumot az Országos Széchényi Könyvtár gyűjti.
A zenei hungarikumok közül kiemelendő Bartók Béla és Kodály Zoltán hagyatéka, valamint a magyar népzene.
Őshonos magyar állatnak számít, amelyet történelmi múltunkra visszatekintően itt tenyésztenek, így nemzeti örökségünk, természet- és tájvédelmünk, mezőgazdasági génbankunk része. Ide tartozik a magyar szürke szarvasmarha, a magyar bivaly, a magyar parlagi szamár, a mangalica, a rackajuh több fajtája, a magyar kecske, a kendermagos magyar tyúk, az erdélyi kopasz nyakú tyúk, a magyar parlagi gyöngytyúk, a (fodros tollú) magyar lúd, a magyar kacsa, a bronz- és rézpulyka, a magyar óriás nyúl, valamint a kutyafajták közül a puli, pumi, mudi, kuvasz, komondor, rövidszőrű magyar vizsla, drótszőrű magyar vizsla, erdélyi kopó és a magyar agár.
Az élelmiszeripar területén hungarikumok azok a termékek, amelyeknek különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője lényegileg Magyarországhoz kapcsolódik. Azt, hogy mely gyártó milyen termékére használható a hungarikum megnevezés, sem hatályos jogi szabályozás, sem önkorlátozó iparági megállapodás nem rögzíti. Hungaricum sok más termék mellett többek között a csabai kolbász, a kalocsai fűszerpaprika, a makói vöröshagyma, a szatmári szilvapálinka, a Tokaji aszú és a Túró Rudi is.
2000-ben négy vállalat - a Herendi Porcelánmanufaktúra Rt., a Pick Szeged Rt., a Tokaj Kereskedőház Rt. és a Zwack Unicum Rt. - megalapította a Hungaricum Klubot. Az alapítók a magyar márkák nemzetközi ismertségének elterjesztése mellett az országimázs erősítéséhez is szeretnének hozzájárulni. Szándékaik szerint csak olyan terméket vesznek fel tagjaik közé, mely jellegzetesen magyar, nemzetközileg ismert, keresett és tudják is róla, hogy honnan származik. A klub 2003-ban bővült először a halasi csipkével, majd 2006-ban, Pető András professzor konduktív nevelési rendszerével.
Közben francia példára gyűjtemény készült azokról a mezőgazdasági termékekről és élelmiszerekről, amelyek méltán képviselik a magyar jelleget: hagyományos módon állítják elő, egy adott tájegységhez köthető módon, amelynek történelmi múltja van, ugyanakkor ma is létező, ismert és forgalmazott termék. A Hagyományok - Ízek Régiók, azaz HÍR listáján ma már több száz termék, illetve növény- és állatfajta szakmai, történeti leírása szerepel. Az összegyűjtött termékleírások nemzeti kincsként kezelendők. Köztük vannak például a kecskeméti barackpálinka, a szatmári szilvalekvár, az orosházi libamáj mellett olyan kevésbé ismert termékek is, mint az őrségi mézes pálinka, a somogyi csúcsos túró, vagy a kalocsai paprikás kalács.
A könyvtártudományban hungarikumnak számít az a mű, amely valamilyen módon kapcsolódik Magyarországhoz, tehát magyarul írták, vagy Magyarországon adták ki, vagy magyar az író, vagy magyar vonatkozású a mű témája. Az összes hungarikumot az Országos Széchényi Könyvtár gyűjti.
A zenei hungarikumok közül kiemelendő Bartók Béla és Kodály Zoltán hagyatéka, valamint a magyar népzene.
Őshonos magyar állatnak számít, amelyet történelmi múltunkra visszatekintően itt tenyésztenek, így nemzeti örökségünk, természet- és tájvédelmünk, mezőgazdasági génbankunk része. Ide tartozik a magyar szürke szarvasmarha, a magyar bivaly, a magyar parlagi szamár, a mangalica, a rackajuh több fajtája, a magyar kecske, a kendermagos magyar tyúk, az erdélyi kopasz nyakú tyúk, a magyar parlagi gyöngytyúk, a (fodros tollú) magyar lúd, a magyar kacsa, a bronz- és rézpulyka, a magyar óriás nyúl, valamint a kutyafajták közül a puli, pumi, mudi, kuvasz, komondor, rövidszőrű magyar vizsla, drótszőrű magyar vizsla, erdélyi kopó és a magyar agár.
Az élelmiszeripar területén hungarikumok azok a termékek, amelyeknek különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője lényegileg Magyarországhoz kapcsolódik. Azt, hogy mely gyártó milyen termékére használható a hungarikum megnevezés, sem hatályos jogi szabályozás, sem önkorlátozó iparági megállapodás nem rögzíti. Hungaricum sok más termék mellett többek között a csabai kolbász, a kalocsai fűszerpaprika, a makói vöröshagyma, a szatmári szilvapálinka, a Tokaji aszú és a Túró Rudi is.
2000-ben négy vállalat - a Herendi Porcelánmanufaktúra Rt., a Pick Szeged Rt., a Tokaj Kereskedőház Rt. és a Zwack Unicum Rt. - megalapította a Hungaricum Klubot. Az alapítók a magyar márkák nemzetközi ismertségének elterjesztése mellett az országimázs erősítéséhez is szeretnének hozzájárulni. Szándékaik szerint csak olyan terméket vesznek fel tagjaik közé, mely jellegzetesen magyar, nemzetközileg ismert, keresett és tudják is róla, hogy honnan származik. A klub 2003-ban bővült először a halasi csipkével, majd 2006-ban, Pető András professzor konduktív nevelési rendszerével.
Közben francia példára gyűjtemény készült azokról a mezőgazdasági termékekről és élelmiszerekről, amelyek méltán képviselik a magyar jelleget: hagyományos módon állítják elő, egy adott tájegységhez köthető módon, amelynek történelmi múltja van, ugyanakkor ma is létező, ismert és forgalmazott termék. A Hagyományok - Ízek Régiók, azaz HÍR listáján ma már több száz termék, illetve növény- és állatfajta szakmai, történeti leírása szerepel. Az összegyűjtött termékleírások nemzeti kincsként kezelendők. Köztük vannak például a kecskeméti barackpálinka, a szatmári szilvalekvár, az orosházi libamáj mellett olyan kevésbé ismert termékek is, mint az őrségi mézes pálinka, a somogyi csúcsos túró, vagy a kalocsai paprikás kalács.